Szabadgyökök ellen
Egészségünkre talán a szabadgyökök jelentik az egyik legkomolyabb fenyegetést. Nikotin, alkohol, mozgás- és alváshiány, stressz, gyógyszerek és a helytelen táplálkozás jelenti a szabadgyökök melegágyát. A reakcióláncolat végén a lehetőségek skálája széles: rák, érelmeszesedés, reuma, májkárosodás, csontritkulás, ízületkopás, ízületi gyulladás. A mikroalgákban számos olyan anyag található, amelyek képesek a szabadgyökök romboló hatását megfékezni. Ezek az úgynevezett antioxidánsok.
Antioxidánsok
Az antioxidánsok az egészség őrei és a legjobb fegyver az oly veszélyes szabadgyökök elleni harcban. Az E-vitamin és a szelén tartoznak a legismertebbek közé, de számos olyan másodlagos nővényi eredetű anyag is, mint például a spirulina és a chlorella. Az algák ezért tökéletesen hatásosak az agresszív oxigénvegyületekkel szemben. Ennek az az oka, hogy az emberi szervezet nem képes előállítani antioxidánst. Ezért azt táplálékkal vagy táplálékkiegészítőkkel kell magunkhoz venni. Amennyiben a szervezet nem rendelkezik elegendő antioxidánssal, a szabad gyököknek egyszerű a dolguk. Az eredmény: sejtfalaink lyukacsosakká válnak, sőt megtörnek. Ezáltal a sejtmag védtelenül áll a támadásokkal szemben, ami sejtmutációk keletkezéséhez vezethet. Olyan drámai betegségek alakulnak ki ily módon, mint az érelmeszesedés, rák, immunrendszer-zavarok, sok krónikus ízületi gyulladás, szellemi leépülés, cukorbetegség és nem utolsósorban a bőr idő előtti elöregedése. Következésképpen: az antioxidánsok, (amelyekben a mikroalgák gyakorlatilag dúskálnak), komoly betegségektől óvhatnak meg bennünket, testünket egészségesen és fitten tarthatják.
Vitaminok
Számtalan gyógyhatású összetevője van a spirulinának a chlorellának és a lithothamniumnak, ha mindet felsorolnánk, egy egész méternyi könyvespolcot töltenénk meg az erről írt könyvekkel. Ezért itt és most azokra A-vitaminokra és egyéb olyan hatóanyagokra szorítkozunk, amelyek az ásványi anyagoknál és nyomelemeknél kevésbé ismertek, de nem kevésbé hatásosak.
A-vitamin - a bőrnek és a szemnek
A látásban az A-vitaminnak kulcsfontosságú szerepe van, de gondoskodik a bőr, a nyálkahártyák, a porcok képzéséről és növekedéséről is. Ugyanakkor részt vesz a sejtek reprodukciós képességének alakításában és a tesztoszteron képzésében.
E-vitamin - az anyagcsere felelőse
Az E-vitamin, éppúgy, mint az A- és a C-vitamin a leglényegesebb antioxidánsok közé tartozik. A sejtmembránon ül és az egész sejtet védi a szabad gyököktől, amelyek sokféle betegség, többek között a rák okozói. A zsírháztartás sem tud megfelelően működni E-vitamin nélkül: minden elraktározott zsír, membránzsír és zsírprotein az E-vitamin segítségével képes lebomlani. Fontos kisegítő szerepet játszik még a fehérje-háztartásban, támogatja az immunrendszert és megakadályozza a vérlemezkék csomósodását.
B1-vitamin - a szív és a keringés őre
Létfontosságú és az egész testben jelen van ? szerveinkben, csontvázunkban és izomzatunkban egyaránt. A B1-vitamin koenzimként központi szerepet játszik a szénhidrát- és az anyagcsere-háztartás alakításában. Abban is segít, hogy testünk az élelmiszerekből energiát tudjon nyerni.
B2-vitamin - a fittness vitaminja
A B2 vitaminkomplex: riboflavint, folsavat és pantoténsavat tartalmaz. Mindezek az összetevők egy0ttesen, koenzimként, a protein- és energia-háztartás alakításáért felelősek. Ezen felül az idegrendszer specifikus hormonjait is ellenőrzik.
B3-vitamin - az idegrendszerért
B3-vitamint (Niacin) fehérjedús élelmiszerekből, teljes kiőrlésű készítményekből, zöldségekből és gyümölcsökből nyeri szervezetünk. Központi feladata az anyagcsere. Ezenkívül antioxidáns-hatása van és az enzimszintű folyamatokért is felel, lényeges szerepe van a bőr, az izmok és az idegek regenerálódásában.
B6-vitamin - a mindenes
A B6 vitamin többek kőzött az aminosavakat aktiválja, támogatja az immunrendszert és befolyásolja a vérkeringést. A beleken keresztül szívódik fel, innen a vérkeringés útján jut el a különböző szerveinkhez és az izomzathoz. Ahoz, hogy a B6-vitamint fel tudja szívnia szervezet, a B2-vitamin jelenlétére is szükség van.
B12-vitamin - az építőmester
A B12-vitamin elősegíti a vörösvértestek képződését, lényeges szerepet játszik a fehérjeháztartásban és az idegrendszer működésében. Gondoskodik a sejtek növekedéséről, a sejtosztódásról és támogatja a nyálkahártyák regenerálódását.
Másodlagos növényi alkotóelemek
A másodlagos nővényi alkotóelemek gyógyászati szempontból rendkívül hatékonyak. Segítenek a rák kialakulásának megelőzésében, a vér méregtelenítésében, megelőzik a testben a gyulladásos folyamatok kialakulását és támogatják az emésztést.
Phycocyanin
A phycocyaninok antioxidánsok és ezzel egyértelműen gyökfogók. Reaktív molekulaként befogják a szervezetben jelenlévő szabadgyököket és képesek ártalmatlanná tenni azokat. Ellentétben a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és olyan nyomelemekkel, mint a polyphenol a phycocyanin nem tartozik az emberi szervezet nélkülözhetetlen alkotóelemei közé, azonban biológiai vegyértékénél fogva mégis nélkülözhetetlennek tűnik. Kiemelkedik a fertőzések, gyulladások, illetve a rák kialakulásának megelőzésében játszott szerepe. A phycocyanidok új vérsejtek képzését is elősegítik. Ez hogyan lehetséges? A spirulina kékeszöld. Ezt a színt a klorofillen kívül, elsősorban egy polypeptidnek, a phycocyaninnak köszönheti. Kutatások bizonyítják, hogy ez az anyag képes a gerincvelőben található őssejteket pozitívan stimulálni. Csak teljesen egészséges őssejtek képesek korlátlan osztódásra. Ezek az őssejtek a fehér- és vörösvérsejtek képzéséért is felelősek. Ily módon komoly szerepük van abban, hogy az ember immunrendszere megfelelően működjön. Kínai kutatásokban leírták, hogy a phycocianin úgy fokozza a vérképzést, hogy utánozza az eryothropoetint. Az erythropoetin (röviden EPO) a gerincvelőben található, vörösvértestek képzését és fejlődését támogató hormon. Az erythropoetint napjainkban már mesterségesen is képesek előállítani. Ez a készítmény a kerékpáros sportban, mint doppingszer híresült el. Most jön a java: kínai kutatók azt állítják, hogy a phycocyanin még akkor is szabályozza fehérvértestek képzését, amikor az őssejtek kémiai mérgek vagy például radioaktív sugárzás miatt már egyértelműen sérültek. Ennek alapján vetették be a spirulinát Ukrajnában sugárfertőzöttek kezelésében, miután 1986. április 26-án Csernobilban a békés atomfelhasználás legszörnyűbb katasztrófája bekövetkezett. A reaktormag felrobbant és a radioaktív sugárzás, elsősorban a cézium 137 és a jód 131 izotóp szétterjedt és végzetes sugárfertőzést okozott az ukrán lakosság jelentős hányadában. Az áldozatok őssejtjei olymértékben sérültek, hogy a mai napig túlságosan kevés fehér-és vörösvértestet képez az immunrendszerük. A spirulinával kezelt embereknél azonban mérhető terápiás sikerekről számoltak be, már 6 hét eltelte után.
Aminosavak - az anyagcsere urai
Napjainkban 22 féle aminosavat különböztetünk meg, amelyek mindegyike döntő szerepet játszik az emberi szervezet működésében és felépítésében. Az aminosavaknak a felét a szervezet képes előállítani, a másik szintén létfontosságú felét, csak a naponta elfogyasztott élelmiszerek útján tudja magához venni. A szervezetnek aminosavakra többek között a hormonháztartásban, az antitest- és vérképzésben, az enzimháztartásban és a kötőszöveteknél van szüksége. Az aminosavak állati vagy növényi fehérjékben találhatók, amelyeket az ember a táplálkozás során fogyaszt el. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy bélrendszerünk ezeket a fehérjéket egyes aminosav-részekre bontja. A test sejtjeiben, egészen pontosan a sejtmembránban, a riboszómában alakítja át testünk egy rendkívül körülményes eljárás, a bioszintézis során az aminosavakat saját fehérjévé. Ezt a folyamatot a sejtmag, a desoxyribonukleisav (DNS) irányítja.
Az aminosav-hiány fehérjehiányt jelent!
Amennyiben a szervezet nem jut elegendő fehérjéhez, a teljesítőképesség csökkenéséhez vezet. Ez nemcsak az erőnlétet és kitartást jelenti, hanem a szaporodásra való képességet is. A fehérjehiány gyorsítja az öregedést, gyengíti az immunrendszert és esendővé tesz a fertőzésekkel szemben. Túlzott fehérjehiány akár kötőszöveti ödémák (folyadéklerakódós) kialakulását is okozhatja.
Fehérjék
A fehérjéket proteinnek is szokás nevezni. Minden élőlény egyik legfontosabb építőeleme. Aminosavakból állnak, amelyet az emberi szervezet alapanyagként hasznosít. Testünkben a legtöbb fehérje enzimként üzemel.
Enzimek - az élet alapjai
Enzimek nélkül nem működik az anyagcsere. Vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal bio-katalizátorként segítik a szervezet minden biokémiai reakcióját. Ez azt jelenti, hogy felgyorsítják azt a sebességet, amivel bizonyos anyagcsere folyamatok lezajlanak, anélkül, hogy erre több energiát használnának, mint a nem katalizált reakcióknál. Ezáltal az anyagcsere-reakciókat nagyon gyorssá és energiatakarékossá teszik. Az enzimek felújítják az elhasználódott vagy megöregedett sejteket, az élelmiszereket energiává és sejtépítő részecskékre alakítják át, megsemmisítik a környezetünkből testünkbe vándorolt méreganyagokat, továbbá védenek minket a vírusok és baktériumok támadásával szemben.